Ismét meleg eljárással készítettem szappant, nagyon belelendültem. :) A nyári kánikulában egyébként is másként viselkedik a szappanmassza, így gondoltam, két legyet ütök egy csapásra. :)
Ennél a szappannál a diót választottam társamul a segítő gyógynövények közül. A dió terméséről tudva lévő, hogy nagyon jótékony hatással van az egészségünkre; többek között az idegrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen anyagokat tartalmaz, és tele van vitaminokkal. A diólevél teáról azonban már kevesebbet hallani a köztudatban, pedig felhasználása igen sokoldalúan lehetséges. A diófa levelének főzete tökéletes vértisztító, méregtelenítője a májnak, jól használható emésztési zavaroknál, cukorbetegségnél és sárgaságnál is. Külsőleg kezelhető vele többféle bőrbetegség (pl. pattanások, gennyes bőrkiütések)), és a hajhullás is.
Imádom a diót, az illata mindig teljesen magával ragad. Így ha már június volt, felkerestem testvéremék udvarán a szép nagy diófát, és udvariasan kértem tőle pár levelet. (Nem viccelek, tényleg így volt. :)) Ezekből a frissen szedett diólevelekből készítettem főzetet, ez volt a szappan-alapfolyadék. (De azért macerátumba is került ám a levelekből, gondolni kell az utánpótlásra is. :))
A felhasznált olajok: olíva olaj, ricinusolaj a habzásért, pálmavaj, shea vaj, hidegen sajtolt repce olaj a lágy bőrért, hidegen sajtolt lenmagolaj és földimogyoró olaj az ekcémás bőrűek kedvéért, extra olajnak pedig hidegen sajtolt dióolaj került bele. Én teljesen beleszerettem. :)
Kevéske narancs és rózsafa illóolajat is raktam hozzá, amik fertőtlenítenek és sebgyógyító hatásúak is. Az illatuk azonban nem kimondottan érezhető, mert (nagy örömömre) a diólevél aromás illata dominál a szappanban.
