Én is elérkeztem végre arra a pontra, amikor bele mertem vágni az első sós szappanom elkészítésébe. Szappanozók jól tudják, hogy ennek azért vannak ám buktatói, de mostanra érett meg bennem a szándék, és megragadtam az alkalmat. :)
Saját receptemben olyan anyagokat válogattam össze, amik kifejezetten segítik a bőr faggyútermelésének beállítását, tehát akár pattanásos, akár szárazabb-érkzékenyebb bőrünk legyen, a sós szappanok segítenek a bőrünk egészségének helyreállításában.
A sók közül a Himalája sóra esett a választásom. Már csak azért is, mert már alkalmaztam önmagában (sószappan formájában, tehát amikor egy szappan formájú, megnedvesített sótömbbel kenjük át az arcunkat), és nekem is egyértelművé vált, hogy az oly sok helyen emlegetett sebgyógyító és zsírosodást szabályozó tulajdonsága nem csak jó marketingfogás. :) A sószemcsék használat közben masszírozzák a bőrt, élénkítik a vérkeringést, így serkentik a bőr anyagcseréjét.
Olajaiban is a jó összhatás elérésére törekedtem, így került bele kókuszvaj, ricinus olaj, rizskorpa és földimogyoró olaj is. Ez utóbbit gyakran alkalmazzák ekcémás bőr kezelésénél.
Illatát adó olajai a geránium és rózsafa, de a geránium a dominánsabb, erőteljesebben kiérezhető. A geránium olaj szintén egy kiegyensúlyozó, egyben gyulladásgátló olaj, a rózsafa pedig gyakran használt sebek gyógyításánál, fertőtlenítő, ugyan akkor bőrnyugtató hatású.
Mindezek mellett folyadékában 2:1 arányban használtam kecsketejet vízzel, a sótartalom miatt ugyanis nem lehetett kizárólag kecsketejjel dolgozni. Az biztos, hogy ez a szappan is egy alaposan átfontolt receptúra alapján, sok értékes alapanyaggal és még több szeretettel készített szappan lett. Bízom benne, hogy aki használja, érezni fogja mindezt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése